Iskolatörténet - Iskola Galambok

Tartalomhoz ugrás
Iskolatörténet

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETE
Röviden

Csabai Béla: Iskolai oktatás galamboki története
c. kézirat alapján készítette a szerző

Galambok Község Zala megyében, a Zalai-dombság DK-i részén, Nagykanizsától 10 km-re, Zalakaros fürdőváros szomszédságában, a 7-es főút mellett található.

A község területe régóta lakott hely. Már a bronzkor elején magaslati, erődített település volt. Nevét először írott szövegben hitelt érdemlően 1238-ban említették. mint Somogy megyei községet.

A katolikusoknak 1256-tól már plébánosa volt. Egyháza 1801-ig Kiskomárom filiája, 1802-től máter. A reformátusoknak már a 16. században anyaegyházuk volt Galambokon.

A község 1355-től a budai káptalan, a 19. század elejétől a budai papnevelő szeminárium birtoka volt.

A településre jellemző gazdasági tevékenység a mezőgazdálkodás. Községünkben 1960-tól 1991-ig mezőgazdasági termelőszövetkezet működött.

Ipari létesítmény először 1699-ben említenek az összeírások.

Településünket 1989-ben üdülőhellyé nyilvánították. A 2002-ben megnyílt CASTRUM termálfürdő a vendéglátás galamboki lehetőségeit tovább bővítette.

Néprajzilag értékes terület.

Zalában a 16-17. században jöttek létre az első iskolák.

A török kiűzése után, a 18. század első évtizedeitől egyre több iskoláról történik említés. Az 1748-as veszprémi kánoni látogatás már csaknem valamennyi anyaegyházban és több filiában is említett tanítót. Ekkor említik először Galambok község katolikus iskoláját is. A Helytartótanács által 1770-ben elrendelt összeírás és a kánoni látogatás a galamboki iskola 1730 és 1748 közötti időszakban létesült. Ezt látszik megerősíteni egy 19. századvégi feljegyzés, bár azt is megjegyezte, hogy "csak amolyan téli iskoláztatás lehetett."

A tanítónak - aki községi jegyzői feladatokat is ellátott - az 1770-es és az 1777-es statisztikák szerint egyetlen tanítványa sem volt. A jegyzői teendők ellátásáért nem kapott javadalmazást.

Az 1770-ben készített összeírás szerint Zalaszentjakabon is a galamboki tanító látta el a tanítói szolgálatot.
A török kiűzetése időszakában elpusztult galamboki református máter és gyülekezet 1791-ben újjáalakult. 1791. szeptemberétől prédikátor tartotta a "vallásbéli gyakorlást", október 21-től pedig oskolamestere is lett a gyülekezetnek.

Az iskola szegényes felszerelésére jellemző, hogy a református eklézsia vagyonának 1809. évi összeírása szerint a negyvennyolc leltári tételből négy a "mesteri háznál", egy nagyobb és egy kisebb feketére festett tábla és három "négylábú szék" az "Oskola Háznál" volt.

Községünkben közös iskola nem működött. Egyházi iskoláink maguk kereti között próbáltak megfelelni az elvárásoknak.

Galambok község határának 1844. évi úrbéri szabályozása során a "Catholikus mesternek szántóföld 10 hold és 4 hold rét, az Evangelicus Mesternek szántóföld 4 hold, és 2 hold rét kiadását ajánlott a meg a kiskomáromi uradalom."

A református egyház 1869. szeptemberében tárgyalta a népiskolai törvény végrehajtásához kapcsolódóan iskolájuk községi iskolává nyilvánítását. Elsősorban fenntartási gondjaik miatt a községi iskola mellett döntöttek. A katolikusok a felekezeti iskolára szavaztak. Így a közös községi iskola ügye kudarcot vallott.

A plébánia felállításakor (1802) a katolikus iskola a mai templommal szemben, a mai iskola területén volt. Mórból épült és szalmával volt fedve. Két tantermes iskolájuk 1880-ban épült fel a kegyuraság támogatásával. A református iskola és tanítói lak - mai szóhasználattal hitelből és társadalmi összefogással épült - 1882-ben. Mindkét iskolaház tégla fallal és cserép tetővel épült.

A tanítók beosztásuknál fogva tevékeny részesei voltak a közéletnek, fontos szerepet töltöttek be a falu életében.
A 19. sz. vége és a 20. sz. első felének kiemelkedő személyisége volt Szabó Lajos (1862-1903) kántortanító. Ő szervezte meg Sándor István ref. tanítóval közösen Zala megye első olvasókörét 1868-ban Galambokon. Eötvös József felhívására Babos Farkas ref. tanítóval felnőttoktatást szervezett. A kiskomáromi katolikus tanítói kör megszervezője és első elnöke volt. Juk József esperes -plébános, kerületi tanfelügyelő (1885-1923) a katolikus iskolák szellemiségének jelentős meghatározója volt a környékünkön. Varga János osztálytanító igazán maradandót - az 1930-as évektől - a népi kultúra, a néphagyomány őrzése érdekében tett. Alapítója és vezetője volt a híres Galamboki Gyöngyös Bokréta Csoportnak. Az 1950-es évek elején megújuló kulturális tevékenység, a sok sikert megélt Galamboki Népi Együttes Bene Vendel nevéhez fűződik.

Az iskolák államosítása után három pedagógussal működött az iskola Fonay Andor korábbi kántortanító igazgatásával. Őt követte ebben a beosztásban Bene Vendel (1950-1970), Csabai Béla (1970-1994), majd Szólák László (1994-től jelenleg is).

1950-től négy tanulócsoportos volt iskolánk. 1962-63-as tanévtől teljesen osztott, nyolc tanulócsoportos körzeti iskolaként funkcionált. Hosszabb, rövidebb megszakításokkal a Galamboki iskolakörzethez tartozott Csapi, Zalaújlak, Zalakaros, Zalaszentjakab (jelenleg is).

1962-ben épült a hat tantermes, kétszintes iskola. Ezt követően a református iskolában óvoda és konyha kialakítására került sor. Ekkor szervezték az első iskolai napközi otthonos csoportos is.

1953-tól beindították az iskolarendszerű felnőttoktatást. Rövid ideig (1960-1965) a Nagykanizsai Mezőgazdasági Technikum kihelyezett osztályokat is működtetett felnőttek részére iskolánkban.

Az iskola működési feltételeinek kiépülése, a pedagógiai tevékenység megújulása az 1970-es évek elején vette kezdetét. Az iskolát foglalkoztató szakmai kérdések közül több metodikai megoldás kipróbálására vagy gyakorlatba vonására került sor. (Pl. iskolaérettségi vizsgálatok bevezetése, differenciált készség- és képességfejlesztés, felzárkóztatás és tehetséggondozás, cigánygyerekek oktatásának szervezeti keretei és módszerei, tantárgycsoportos oktatás, szaktantermi oktatás, Lovász-módszer kipróbálása és alkalmazása, átmenetek (óvoda-iskola, alsó-felső tagozatok között) nehézségeinek oldása stb.

Fiatal pedagógusaink nagy sikere volt a négy megyére kiterjedő, három fordulós szakmai-műveltségi vetélkedő, melynek egyik kiemelt díját nyerték el 1985-ben.

A pedagógusok közül többen - az 1970-es 80-as években - országos szakmai folyóiratokban publikáltak.

Az iskola tanulói hagyományosan sikeresek tanulmányi, művészeti, technikai és sportvetélkedőkön.

A galamboki gyerekek 1983-1993 között az iskolában találkozhattak a magyar birkózó válogatottal (1983), írókkal és költőkkel: Tüskés Tibor (1985), Béres Attila (1986), Tímár Máté (1986), Fodor András (1987), Orsós Jakab (1988), Rózsás János és Balogh Bénivel. Rendhagyó irodalom óra keretében találkozhattak többször is a zalaegerszegi színház művészeivel, a nagykanizsai zeneiskola tanáraival és növendékeivel, stb.

Az iskolakomplexum kiépítése az 1980-as, 90'-es évek elején történt meg. Az építkezés a község egy millió megtakarított forintjával, a lakosság és a községben működő üzemek felajánlott forintjaival és társadalmi munkájával indult és állami támogatással egészült ki.

Az iskola "B" épülete (5 tanterem, 4 szertár, 2 vizesblokk) egy év alatt (1983) készült el. A tornaterem, a bitumenes kézilabdapálya, tüzelőtároló 1986-ban, a "D" épület (konyha, étterem, könyvtár, előadó, stúdió, stb.) 1992-ben.


KÉPEK A GALAMBOKI ISKOLA TÖRTÉNETÉHEZ

1. Az 1880-ban épült római katolikus iskola.
2. Az 1882-ben épült református iskola. 1962-től napközi otthonos óvoda.
3. Az iskola 1962-ben épült "A" épülete.
4. Társadalmi munkában a ,,B" épület építkezésén.
5. Háttérben a ,,B" épület, jobbra a tornaterem.
6. Az iskola 1992. április 26-án felavatott "D" épülete (étterem, konyha, könyvtár, stb.).
7. Cigány tanulók az 1980-as évek elején.
8. Galamboki fiatal pedagógusok a szakmai - műveltségi vetélkedőn 1986-ban.
9. Tanítók munkaközössége 1984. januárban.
10. Japán pedagógusok az iskolában 1987. novemberében. 11. Birkózó válogatott Galambokon, 1983. novemberében.
12. Csordás Judit többszörös sakk megyei bajnok és országos helyezett az 1970-es években. 13. Tüskés Tibor író rendhagyó tanórán 1985-ben, az iskolában. 14. Orsós Jakab zalai cigány író 1988-ban író - olvasó találkozón az intézményben. 15. A szülői munkaközösség által 1993-ban adományozott iskolazászló.
16. Az iskola sportkörének jelvénye.
17. A kézilabdacsapat 1973-ban a pécsi területi döntőben.
18. Szellemi diákolimpia 2002-es és 2003-as győztes galamboki csapata.
19. Galamboki leány labdarugók az országos döntő (1998) második helyezettjei.
20. Béda Beáta az ezredforduló egyik legtehetségesebb galamboki sportollója (távolugrás,
duatlon, labdarúgás, sakk, stb.).
21. Az országos leány labdarúgó döntőben (1999) negyedik helyezett galamboki csapat.


„ 2018. 11. 14."
Vissza a tartalomhoz